Prológus

Csak bámulom a füzetemet, miközben tollamat bal kezemben szorongatom, de egy árva szót se vagyok képes leírni. Hallom Mr. Henderson hangját, de nem értem miről magyaráz olyan nagy hévvel. Képtelen vagyok gondolkodni, olyan mintha az agyam teljesen felmondta volna a szolgálatot. Megerőltetem magam, és pillantok egyet, de továbbra se reagálok semmire. Hirtelen szúró érzést érzek a hátamon, majd egy papírgalacsin érkezik lábaim közé. Egy pillanatra lenézek, és elgondolkozok, hogy felvegyem-e. Pisszegéseket vélek felfedezni, ezért úgy döntök, hogy szabad kezemmel óvatosan a padomra teszem, és elolvasom mi áll benne.

  

Az agyam egy másodpercre mintha megállt volna. Érzem, hogy ez nekem túl sok. Nem vagyok képes ilyen világot megváltoztató információkat feldolgozni. Szemrebbenés nélkül állok fel, kapom fel cuccaimat, és rohanok ki a teremből. Fekete hosszú hajam miatt alig látok el a saját lábamig, de futok, menekülök, ahogy csak tudok. Fogalmam sincs, hogy mi fog még itt történni, de abban tejesen biztos vagyok, hogy minél messzebb kell jussak, mert engem nem kaphatnak el. Engem nem.